- hukać
- {{stl_3}}hukać {{/stl_3}}{{stl_4}}[{{/stl_4}}{{stl_7}}xukaʨ̑{{/stl_7}}{{stl_4}}]{{/stl_4}}{{stl_4}}, {{/stl_4}}{{stl_6}}huknąć {{/stl_6}}{{stl_4}}[{{/stl_4}}{{stl_7}}xuknɔɲʨ̑{{/stl_7}}{{stl_4}}] {{/stl_4}}{{stl_4}}<{{/stl_4}}{{stl_8}}-nę{{/stl_8}}{{stl_4}}, {{/stl_4}}{{stl_8}}-nie{{/stl_8}}{{stl_4}}; {{/stl_4}}{{stl_37}}imp {{/stl_37}}{{stl_8}}-nij{{/stl_8}}{{stl_4}}> {{/stl_4}}{{stl_51}}{{/stl_51}}{{stl_31}}I. {{/stl_31}}{{stl_26}}vi {{/stl_26}}{{stl_51}}{{/stl_51}}{{stl_11}}1) {{/stl_11}}{{stl_37}}nur imperf {{/stl_37}}{{stl_4}}({{/stl_4}}{{stl_13}}wydawać dźwięk{{/stl_13}}{{stl_4}}) {{/stl_4}}{{stl_40}}sowa: {{/stl_40}}{{stl_14}}rufen {{/stl_14}}{{stl_51}}{{/stl_51}}{{stl_11}}2) {{/stl_11}}{{stl_4}}({{/stl_4}}{{stl_13}}strofować{{/stl_13}}{{stl_4}}) {{/stl_4}}{{stl_51}}{{/stl_51}}{{stl_22}}huknąć na kogoś {{/stl_22}}{{stl_14}}jdn anbrüllen {{/stl_14}}{{stl_4}}({{/stl_4}}{{stl_16}}fam{{/stl_16}}{{stl_4}}){{/stl_4}}{{stl_4}}, {{/stl_4}}{{stl_14}}jdn anfahren {{/stl_14}}{{stl_4}}({{/stl_4}}{{stl_16}}fam{{/stl_16}}{{stl_4}}) {{/stl_4}}{{stl_51}}{{/stl_51}}{{stl_31}}II. {{/stl_31}}{{stl_26}}vt {{/stl_26}}{{stl_37}}nur perf {{/stl_37}}{{stl_4}}({{/stl_4}}{{stl_20}}pot: {{/stl_20}}{{stl_13}}uderzyć{{/stl_13}}{{stl_4}}) {{/stl_4}}{{stl_14}}knallen {{/stl_14}}{{stl_4}}({{/stl_4}}{{stl_16}}fam{{/stl_16}}{{stl_4}}) {{/stl_4}}
Nowy słownik polsko-niemiecki. 2014.